Damon

Egész éjjel csak vadásztam,és 2 kezemen nem tudom megszámolni hogy hány embert öltem meg hidegvérrel
Furcsa.Én nem szeretném őket megölni mégis megteszem.Mert ez a megélhetésem.
Teljes erőmben vagyok és egy ideig nem kell ölnöm.
Nekem még mindig sok minden furcsa.Például 69 éve vagyok vámpír és még mindig fiatal vagyok,hihetetlen gyors lettem, és nagyon erős.Vérfarkasbarátaim vannak.Ezt se mondhatja el mindenki magáról.
Egyik nap Jillel elmentünk az erdőbe beszélgetni.több mint a fél napot átbeszélgettük.
Egyszer csak támadt egy ötlete:
-Fussunk versenyt!!-
erre én:
-Akkor felkészülhetsz a vereségre! Pont te mondtad hogy még nem láttál nálam gyorsabb vámpírt, mégis kiállsz velem?-
Jill magabiztosan kontrázott:
-Az lehet de akkor is legyőzlek!!
Átváltozott és elkezdtünk futni.Mindketten nagyon gyorsak vagyunk.Tudniillik Ő a falkájában a leggyorsabb.Én meg állítása szerint a vámpírok között vagyok a legsebesebb.Átfutottunk az erdőn de végül én nyertem.
De amikor az erdőbe futottunk láttam egy lányt.Hófehér volt.Nem akartam megszakítani a futást ezért nem álltam meg.De kíváncsi vagyok ki járkál errefelé amikor mindenki tudja hogy itt nagyon veszélyes.
Visszamentem az erdő mélyére.És ugyanott volt hála az égnek.
És jól emlékeztem. Hófehér lány...
Gyönyörű volt,mindene fehér volt ,de nem volt ember szaga sem farkas szaga.Akkor mi lehet?
~Észre vett!! Oda menjek? Oda megyek. Kíváncsi vagyok.Remélem kedves mert akkor feldobja a napomat,
és remélem fajtámbéli mert akkor nem lennék egyedül~
Odamentem és megszólítottam:
-Szia!